Virágvasárnap, húsvéti hagyományok, tavaszváró játék és mesefilm

Ma van virágvasárnap, a nagyhét kezdete. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtt. A keresztény egyházak tagjai az év legfontosabb ünnepére készülnek. Virágvasárnap szokás barkát szentelni. A népi hagyomány szerint sokféle célra használták a barkát, védelmező és gyógyító erejének köszönhetően.

A német falvakban ismert szokás a hozzátartozók sírjainak barkaágakkal díszítése. A virágvasárnap a nagyböjt utolsó hetének nyitónapja, ettől a naptól kezdve a böjti előírásokat szigorúbban veszik, és igyekszik mindenki betartani, gyakran egész héten teljesen húsmentesen étkeznek. A nagyhét a feltámadás ünnepének alapos felkészülését szolgálta. Kimagaslik a hét eseményei közül nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. A nagypéntek szigorú böjti nap. Ennek betartására csak növényi eredetű ételek fogyasztottak. Sok vallásos ember csak kenyeret és vizet fogyaszt ezen a napon.

A húsvéti tojásokat általában nagyszombaton festik. A tojásfestéshez használt színek jelentése: a piros Jézus kiömlő vérére, a kék és zöld kékre-zöldre veretésére emlékezteti a híveket. a tojás is a termékenység, újjászületés egyik ősi jelképe, a változatos színek pedig a tavaszi virágba borulást is jelképezik. A nyúl szaporasága miatt már az ókor óta a termékenység egyik fő szimbólumának számít. Vallási átvételét segíthette, hogy a középkorban úgy vélték, a mezei nyulak szűzként is képesek teherbe esni, ez pedig jól illeszkedett a Mária-kultuszba.

Reichardné Réz Zsuzsanna, Zsazsa néni, iskolánk tanítója és mesterpedagógus szakértője tavaszváró játékot készített az iskolába készülő leendő első osztályosoknak, de természetesen kipróbálhatják a nagyobbak is. A játék végén a fogfájós nyusziról vidám mesét találnak azok, akik sikeresen teljesítik a feladatokat.

Vélemény, hozzászólás?