A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata

DIÁKÖNKORMÁNYZAT

 

Szervezeti és Működési Szabályzata 

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak végrehajtására kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről a diákönkormányzatok működésére vonatkozó rendelkezései és felhatalmazása alapján rendelkezik a diákönkormányzat működésének rendjéről és szervezeti felépítéséről.  

A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a Diákönkormányzat fogadta el, és a Nevelőtestület hagyta jóvá. 

Az iskolai demokrácia csak a diákok aktív részvételével, saját ügyeinek konkrét intézésével teljesedhet ki. Az öntevékenységet, az önkormányzatot bevezetni nem lehet, a diákságot erre ránevelni, alkalmassá tenni viszont igen.

Arra kell törekednünk, hogy diákjaink kapják meg az önálló gondolkodás, az alkotás, a megvalósítás élményét, vállalják az ezzel járó felelősséget, a kockázatot és az esetleges sikertelenséget is.

A diákönkormányzat fő nevelési feladata ezen általános képességek kialakítása és fejlesztése, különös tekintettel az együttműködés és az együttérzés képességeire egyének és csoportok között. Gyakorlati célja az, hogy a diákok tervezői, kialakítói és szabályozói, azaz gazdái  legyenek a mindennapi diákéletnek.

 

I. FEJEZET 

A Diákönkormányzat feladata, céljai 

1. Elkészíti saját szervezeti és működési szabályzatát. ( A szabályzat vonatkozásában egyeztet  az iskola vezetésével.)

2.  Az iskola tanulóinak érdekeit képviseli minden olyan fórumon,  ahol a tanulókat érintő vagy érdeklő  kérdésekről esik szó, legyen az iskolai vagy iskolán kívüli esemény.

3.  Évente legalább egy alkalommal összehívja a közgyűlést,  melynek tagjai:

  1.    a DÖK vezetői (elnök, helyettesek, tisztségviselők )
  2.    az egyes osztályok képviselői
  3.     a DÖK munkáját segítő pedagógus vagy szülő
  4.     a meghívott tantestületi tagok
  5.      igazgató
  6.      technikai dolgozók képviselője 
  • A Diákönkormányzat az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákok érdekképviseleti, érdekvédelmi fóruma.
  •  A Diákönkormányzat érdekvédelmi tevékenységét alaptevékenységként, elsődleges feladatként és célként kezeli.
  • A Diákönkormányzat céljainak megvalósítása érdekében használja gazdasági és egyéb forrásait.
  • Szolgáltató fórumként segítséget nyújt a tagok törekvéseinek megvalósulásához, lehetőséget biztosít a diákok közös fellépésére.
  • Diákprogramok szervezésével a diákok szabadidejének hasznos eltöltését segíti.
  • Tagjai számára képviseletet biztosít, jogsértés esetén tagjai számára érdekvédelmi segítséget nyújt.
  • Szakmai fórumok, szervezetek segítségének igénybevételével megfelelő szakmai bázist teremt tevékenységének.
  • Kapcsolatot tart más diákönkormányzatokkal, ifjúsági szervezetekkel, szerveződésekkel.
  • A Diákönkormányzat alapelvként kezeli a kisebbség jogát véleményük fenntartására és képviseletére a döntések után is. Döntések során kérésre a kisebbségi véleményt is megjeleníti. 

 

II. FEJEZET 

A Diákönkormányzat szervezeti felépítése 

1.     A Horváth István Általános Iskola diákönkormányzata 3. osztálytól kezdve működteti diákképviseleti rendszerét.

Tagjai: a) minden diák, aki a Horváth István Általános Iskolába jár

b) nem rendes tagok: a diákönkormányzatot segítő és a gazdasági ügyeket intéző nagykorú személyek

c) az 1. és 2. osztályosokat is megilleti az érdekképviseleti és érdekérvényesítési jog, a diákönkormányzat szervezetében lévő bármelyik programon részt vehetnek, véleményüket, javaslataikat elmondhatják tanítóiknak és a DÖK tagjainak. 

2.    A diákönkormányzat legfelsőbb fóruma az iskolai közgyűlés vagy diákközgyűlés.

      az évi rendes diákközgyűlést tanévenként legalább egyszer ( tanév helyi rendjében meghatározottak szerint október és május hó közötti időszakban)  kell megtartani

      rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vagy az iskola vezetője bármikor kezdeményezheti       

A diákközgyűlésen a következő napirendeket kell előterjeszteni: 

      beszámoló a diákönkormányzat működéséről ( pl. az előző tanévben végzett munkáról,eredményekről, pénzfelhasználásról, jövőbeni tervekről: munkaterv, költségvetés, szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, házirend-módosító javaslatok elfogadása stb. )

      beszámoló a tanulói jogok érvényesítéséről ( pl. panaszkezelők beszámolója a problémákról,ügyekről : hány panasz, milyen jellegűek, a megoldott és folyamatban lévő panaszok száma,

fegyelmi ügyek, fegyelmező intézkedések statisztikája, házirend módosítások, eredmények, tervek stb. )

      a diákok számára biztosítani kell, hogy a diákközgyűlésnek legyen olyan szakasza,amikor a   megjelentek kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetőihez

      diákképviselő-választás 

      A jogszabályok meghatározzák, hogy a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni a  napirendi pontokat (időpont, helyszín, témák, levezető stb.). 

      A diákönkormányzat eldöntheti, hogy iskolai szintű vagy küldöttközgyűlést szervez.

      Ha iskolai szintű a közgyűlés, akkor minden diák jelen lehet ( kérdezhet, véleményt nyilváníthat ), és minden diáknak szavazati joga van.

      Ha küldöttközgyűlés van, akkor az osztályok küldötteket választanak. Ebben az esetben is minden diák jelen lehet ( kérdezhet, véleményt nyilváníthat ), de csak a küldötteknek van szavazati joguk. 

      Határozatképes a diákközgyűlés, ha a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + 1 fő jelen van.

      Küldöttközgyűlésnél minden küldött annyi szavazattal rendelkezik, ahány főt képvisel. 

      A napirendeket szavazásra kell bocsátani. A tanulók vagy a küldöttek a beszámolók meghallgatása után szavaznak.

      ( Elfogadják – igen szavazat, nem fogadják el – nem szavazat, tartózkodnak – tartózkodást jelentő szavazat.)

       A szavazás előtt a különböző napirendi pontokat vitára kell bocsátani.

       Lehetőséget kell adni a résztvevőknek, hogy kérdéseket tegyenek fel vagy módosító indítványt terjesszenek elő.

       A módosító indítványról külön szavazni kell.

       Ha a módosítást elfogadták, akkor a vita lezárása után a végső szavazáskor a módosításokkal együtt kell szavazni a napirendi pontról. 

      Az iskolagyűlések között a diákönkormányzat munkáját a diáktanács irányítja, mely havonta ülésezik.

       A diáktanácsba az iskola minden diákközössége – létszámától függetlenül – két főt delegálhat.

       A tanácsülések nyilvánosak, de szavazati joggal csak a képviselők rendelkeznek.

       A tanács akkor határozatképes, ha tagjainak 50%-a jelen van. Döntéseit 50%-os szavazattöbbséggel hozza.

      A diáktanácsot a vezetője hívja össze.

       Az összehívás kötelező, ha azt a tanács bármely tagja

      bármely munkabizottság bármely tagja

      az iskola bármely felnőtt dolgozója

      az iskola bármely tanulója, ha kérését még négy tanuló támogatja, kéri.  

      A diáktanács vezetőjét az iskolagyűlés választja egy tanévre

       A választás időpontja május vagy szeptember.

       A választáson jelölt lehet, akit a diáktanács vagy 50 tanuló javasol.

       Az elnököt titkosan kell megválasztani.

      A diáktanács vezetője szervezi és irányítja a diáktanács munkáját

      kiválasztja helyettesét a tanács tagjai közül

      javaslatot tesz a munkabizottság-vezetők személyére

      javaslatot tesz a diáktanács tagjainak jutalmazására, büntetésére

      összehívja a diáktanács ülését

      képviseli a diáktanácsot

      kapcsolatot tart az iskolán kívüli szervezetekkel 

      A tanév során adódó feladatok elvégzésére munkabizottságokat szervez a DÖK.

       A bizottság addig működik, amíg elvégzi a feladatot, amire szerveződött.

       Létszámát a feladattól függően a diáktanács határozza meg. Vezetőjét a diáktanács saját tagjai közül bízza meg.

      Tagjai önkéntes jelentkezők és a tanács által felkért tanulók lehetnek.

      A bizottság munkáját a diáktanács értékeli.

      A munkabizottság vezetője szervezi és irányítja munkabizottságot

      kiválasztja helyettesét

      értékeli a bizottsági tagok munkáját

      a feladat elvégzéséről beszámol a diáktanácsnak

      kezdeményezi a bizottság megszűnését

      bármikor lemondhat, de maga helyett új személyre kell javaslatot tennie, aki várhatóan elfogadja a megbízást. 

A DÖK tisztségviselői:

      a diáktanács-vezető helyettese

  • §  Segíti a DÖK vezető munkáját, annak hiányzása esetén átveszi feladatait

      DÖK segítő pedagógus

  • §  Segíti az elnök és a képviselők munkáját.  DÖK segítő a tanulók által felkért nagykorú személy lehet,
  • §  aki a DÖK megbízása alapján eljárhat a DÖK képviseletében is.

      gazdasági ügyeket segítő pedagógus

  • §  Intézi a diákönkormányzat pénzügyeinek hivatalos jegyzését a fenntartótól, pályázatokból rendelkezésre álló anyagi eszközök. )

      kulturális és tömegkommunikáció-felelős

  • §  Feladata az alsós és felsős farsang, Luca-nap, színházlátogatás szervezése vagy a szervezés
  • §  elindítása, a közvélemény iskolai szintű kutatása, összegzés, a diáktanács és a nyilvánosság
  • §  tájékoztatása az eredményekről.

      sportfelelős

  • §  Feladata a sporttevékenységek, kirándulások szervezése, a legjobb sportoló felkutatása

      ügyeletesek

  • §  A szünetek ügyeleti rendjét a diáktanács koordinálja.
  • §   Az ügyeletes nevelők kérik fel azokat az ügyeletes tanulókat, akik velük együtt látják el az ügyeletet.
  • §   A tanuló joga a felkérés visszautasítása.
  • §   Az ügyeletes nevelő havonta egy tanulót terjeszthet fel a diáktanácshoz jutalmazásra, de jogában áll önállóan értékelni.

      papírgyűjtés-felelősök

  • §  Feladatuk a papírgyűjtés szervezése és lebonyolítása. 

3. Választási rend:

Az osztályokat ( 3 – 8. évfolyam ) képviselő DÖK tagok megválasztásának rendje:

1)    Az osztályokban 2-3 fős jelölőbizottság végzi a közvélemény-kutatást a képviselőjelöltekre.

2)    A jelölőlistára felkerülő személyeknek a feladatuk tudatában nyilatkozniuk kell azok vállalásáról.

3)    Az osztály 51%-ának jelenlétében titkos szavazással döntenek a szavazók a jelöltekről.

4)    A két legtöbb szavazatot kapott diák lesz a képviselő.

5)    Azonos számú szavazat esetén a szavazást meg kell ismételni.

6)    A képviselők élhetnek lemondási jogukkal külön rendszabály betartásával.

7)    A képviselők kötelesek osztálytársaiknak beszámolni a diáktanácson elhangzottakról.

8)    Az osztályfőnököknek, a DÖK felnőtt segítőinek nincsen szavazati joguk a választásban. 

–      A Diákönkormányzatnak alanyi jogon tagja a Horváth István Általános Iskola minden tanulója, kivéve, ha írásban nyilatkozik ennek ellenkezőjéről.

–      A Diákönkormányzat alapegységei az osztályok. Minden osztály két főt delegál a Diákönkormányzat vezető testületébe, az Iskolai Diákbizottságba.

–      A Diákönkormányzat elnökét az Iskolai Diákbizottság választja egy tanévre.

–      A Diákönkormányzat munkáját a diákmozgalmat patronáló pedagógus segíti. 


III. FEJEZET 

A Diákönkormányzat jogkörei 

  1. A jogszabályok felhatalmazása alapján a Diákönkormányzat dönt 
  • a Diákönkormányzat tájékoztatási rendszerről,
  • egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
  • az iskolai tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió) szerkesztősége tanulói vezetőjének és munkatársainak  megbízásáról,
  • saját működésének kérdéseiről, hatáskörei gyakorlásáról, és a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
  • az Iskolaszéki képviselők megválasztásáról. 
  1. A Diákönkormányzatnak egyetértési joga van
  • Az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatnak jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításával kapcsolatosan. A 11/1994. MKM rendelet 4.§ (3) bekezdése c.) pontja szerint ezek a részek a következők:

–   ünnepélyek rendje, hagyományápolás,

–   diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendje,

–   a Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiség, berendezések, költségvetési támogatás),

–   a Diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása,

–   a mindennapi testedzés formái,

–   iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje,

–   szociális támogatás megállapításának, felosztásának elveiről,

–   tanulói véleménynyilvánítás rendszere,

–   tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái,

–   tanulók jutalmazásának elvei és formái,

–   fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei,

–   tanulói jogviszonnyal összefüggő bármely egyéb kérdés szabályozásakor.

–   Az iskolai Házirend elfogadásakor és módosításakor.

–   A tanulói szociális juttatások elosztásának elvei nevelőtestületi meghatározásakor.

–   Ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök igazgatói vagy nevelőtestületi felhasználásakor.

–   Az első tanítási órának legfeljebb 45 perccel korábban történő elkezdésének igazgatói bevezetéséhez. 

  1. A Diákönkormányzat véleményét kötelező kikérni 
  • Tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során az iskolai Diákönkormányzattól.
  • Az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt.
  • Az iskolai tanév helyi rendjének (munkatervnek) nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok tekintetében.
  • A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalához.
  • A tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásakor.
  • A tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez.
  • Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához
  • Napközi, tanulószoba felvétel elveinek meghatározásához.
  • Tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.
  • A könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. 
  1. A Diákönkormányzatnak joga van általános javaslattételre és véleményezésre a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
  2. A tanulók véleménynyilvánítását felettes fórum (nevelőtestület, igazgató, szülői szerezet iskolaszék, fenntartó elé viszi.

 

IV. FEJEZET 

Az osztálygyűlés az osztálytitkárok és osztálytitkár-helyettesek megválasztása 

  1. Az osztálygyűlés tagjai az osztály tanulói.
  2. Az osztálygyűlés véleményt nyilvánít a következő ügyekben:
  • Az egyes tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése.
  • Tanulók jutalmazása és fegyelmi ügyei.
  • Közös kirándulás, kulturális és sport program, valamint közhasznú, közösségi munkavégzés megtervezése, szervezése.
  • Osztályünnepélyek, megemlékezések szervezése.
  • Minden, a tanulókat érintő kérdésben, különös tekintettel a Diákönkormányzat munkájára.
  1. 3.    A fenti témákban a véleménynyilvánítás módja a következő: az osztálytitkár kezdeményezésére az osztálygyűlés véleményt fogalmaz meg a konszenzus elvének előtérbe helyezésével. Ha a konszenzus nem lehetséges, egyszerű szótöbbséggel kell a véleményeket megfogalmazni a kisebbségi vélemények feltüntetésével.
  1. A tisztségviselők visszahívhatóak, ha
  • az osztály tanulóinak 1/3-a azt indítványozza, az ok megjelölésével.
  • az osztálytitkár vagy helyettesének visszahívásáról minden esetben az osztály dönt.
  • a visszahívásról az osztály titkos szavazással dönt
  • Vezetik az osztálygyűlés üléseit.
  • Kapcsolatot tart az osztály és az Iskolai Diákbizottság között.
  • Az Iskolai Diákbizottság ülésein képviseli az osztályt.
  • Véleményt kér az osztály tagjaitól.
  1. Az osztálytitkár és helyettesének feladatai:

V. FEJEZET 

A Diákönkormányzat vezető testülete, az iskolai diákbizottság  

  1. 1.     Az Iskolai Diákbizottság tagjai az osztályok osztálytitkárai, osztálytitkár-helyettesei és a patronáló pedagógus.
  1. Az Iskolai Diákbizottság tagjai titkos szavazással maguk közül elnököt választanak.
  2. Az Iskolai Diákbizottság tagjai közül megválasztja egyéb felelőseit. A felelősök megválasztásának szabályai megegyeznek az elnök megválasztásának szabályaival.
  3. Az Iskolai Diákbizottság évente elfogadott ülésrendje és a tervezett napirendek figyelembevételével legalább 2 havonta ülésezik. Az ülés összehívásáról a Diákönkormányzat elnöke gondoskodik.
  4. Az Iskolai Diákbizottságot össze kell hívni, ha azt a tagok 1/3-a az elnöknél kezdeményezi. Ha az elnök ennek ellenére nem hívja össze az Iskolai Diákbizottságot, akkor az Iskolai Diákbizottság összehívása a patronáló pedagógus feladata.
  5. Az Iskolai Diákbizottság határozatait – személyi kérdések kivételével – egyszerű többséggel történő nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a Diákönkormányzat elnökének szavazata dönt.
  6. Ha az Iskolai Diákbizottság ülésén olyan kérdés megtárgyalása folyik, amely érinti az Iskolaszéket, a Nevelőtestületet illetve a Szülői Munkaközösséget, akkor annak képviselőjét az ülésre véleményezési joggal meg lehet hívni. A meghívást az ülés előtt legalább nyolc nappal kézbesíteni kell a napirendi pontok megjelölésével.
  7. Az Iskolai Diákbizottság ülésein az oktatási intézmény minden pedagógusa és tanulója véleményezési joggal részt vehet. 

VI. FEJEZET 

 A Diákönkormányzat elnöke 

  1. 1.     Az Iskolai Diákbizottság minden tagját jelölhetik elnöknek. A jelöléshez legalább három fő jelölése szükséges. A tagok önmagukat is jelölhetik.
  2. 2.    A szavazás titkos. A szavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak legalább kétharmada jelen van, és az érvénytelen szavazatok száma nem haladja meg a leadott szavazatok 5%-át.
  3. 3.    A Diákönkormányzat elnökének megbízatása egy tanévre szól. A tanév első ülésén meg kell választani.
  4. 4.    A Diákönkormányzat elnöke visszahívható, ha
  • az osztályok osztálytitkárainak 1/3-a bizalmatlansági indítványt nyújt be,
  • Ha az iskola tanulóinak 1/5-e aláírásával hitelesítve kezdeményezi.
  1. 5.    A visszahívásról az Iskolai Diákbizottság titkos szavazással dönt.
  2. 6.    A Diákönkormányzat elnökének feladatai:
  • összehívja és vezeti az Iskolai Diákbizottság üléseit,
  • külső szervezetek felé képviseli a Diákönkormányzatot,
  • iktatja az Iskolai Diákbizottság üléseiről készült jegyzőkönyveket,
  • a Diákönkormányzat munkacsoportjának tevékenységének koordinálása,
  • kéthavonta beszámol a Diákönkormányzatnak.
  1. 7.    Az elnök megbízatása megszűnik:
  • ha az elnök tanulói jogviszonya az iskolával megszűnik,
  • lemondással,
  • visszahívással,
  • mandátuma lejárásával.

 

VII. FEJEZET

A patronáló pedagógus 

  1. 1.     A Patronáló Pedagógust a Nevelőtestület kéri fel a Diákönkormányzat munkájának segítésére.
  2. A Patronáló Pedagógus feladatai:
  • kapcsolatot tart a Nevelőtestület és az Iskolai Diákbizottság között,
  • összehívja az Iskolai Diákbizottságot (adott esetben)
  • Diákönkormányzat önkormányzatiságát nem sértve segíti annak munkáját,
  • aktívan részt vállal az információáramlás folyamatában.
  1. Állandó résztvevője az Iskolai Diákbizottság üléseinek, a Patronáló pedagógus az Iskolai Diákbizottság ülésein napirendi pontot terjeszthet elő, felszólalhat, véleményezhet. 

 

VIII. FEJEZET 

A Diákönkormányzat tagjainak jogai 

  1. 1.      Az iskolai Diákönkormányzatnak tagja minden, az iskola tanulói jogviszonyban álló diák –kivéve, ha írásos nyilatkozattal ennek ellenkezőjéről rendelkezik.
  2. 2.    A Diákönkormányzat tagjainak az alapvető, jogszabályok és a Házirend által garantált jogain túl speciális, a diákönkormányzati tagsággal összefüggő jogai vannak.
  3. Ezek a jogok a következők:
  • A Diákönkormányzat tisztségeire választhat és válaszható. Ez a jog el nem vonható.
  • Diákönkormányzati tagságától az iskola tanulóit megfosztani, illetve a diákönkormányzat munkájából kizárni nem lehet.
  • Igénybe veheti a Diákönkormányzat, illetve az Iskolai Diákbizottság által biztosított lehetőségeket, szolgáltatásokat.
  • Érdekvédelmi segítséget kérhet a Diákönkormányzattól, annak vezető szervétől. Az érdekvédelmi segítség nem tagadható meg.
  • Kérdéseivel, javaslataival, kezdeményezéseivel, véleményével közvetlenül fordulhat az Iskolai Bizottság minden tagjához, a Diákönkormányzat Elnökéhez, a Patronáló Pedagógushoz.
  • Kérdéseire, javaslataira, kezdeményezéseire, véleményére harminc napon belül érdemi választ kell kapnia.

 

IX. FEJEZET 

A Diákönkormányzat kapcsolati rendszere 

– A Diákönkormányzat kapcsolatot tart: az Igazgatóval, az iskolavezetéssel, a Nevelőtestülettel az Iskolaszékkel, a Szülői Munkaközösséggel, az Osztályfőnöki Munkaközösséggel, más diákönkormányzatokkal, ifjúsági fórumokkal, szervezetekkel, szerveződésekkel, a fenntartó képviselőivel.

– A kapcsolattartásért a Diákönkormányzat Elnöke felel, a feladatot továbbadhatja, átruházhatja egyéb felelősökre.

– A Diákönkormányzat az információkat a kapcsolati hálón keresztül folyamatosan áramoltatja; az Elnök illetve a felelősök a megszerzett információkkal rendszeresen ellátja a Diákönkormányzat tagjait, tisztségviselőit.

– A kapcsolattartás módjai egyedi esetekben eltérő, megállapodás, megegyezés szerint.

 

X. FEJEZET

A Diákönkormányzat gazdálkodása 

  1. 1.     A gazdálkodásra vonatkozó általános szabályok szerint gazdálkodik
  2. 2.    A Diákönkormányzat forrásaival szabadon gazdálkodik. A rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról az Iskolai Diákbizottság egyszerű szótöbbséggel dönt.
  3. 3.    A Diákönkormányzat bankszámlapénze az iskola alszámláján van. Az alszámla felett rendelkezési joggal az Iskolai Diákbizottság bír. Aláírási joga a Diákönkormányzat Elnökének és a Patronáló Pedagógusnak van, együtt írnak alá, az Iskolai Diákbizottság döntésének megfelelően.
  4. 4.    Saját házipénztára nincs, készpénzállományát az iskola házipénztárában tartja, vagy a bankszámlára visszafizeti.
  5. 5.    A Diákönkormányzat bevételei:
  • Az iskola költségvetési támogatása,
  • természetes és jogi személyek támogatásai, adományai,
  • pályázati források,
  • egyéb bevételek.
  1. 6.    A Diákönkormányzat kiadásai
  • céljainak megvalósítása érdekében felmerülő költségek,
  • a vállalkozási, szolgáltatási tevékenység költségei,
  • egyéb költségek
  1. Az Iskolai Diákbizottság köteles pénzeszközeit ifjúságpolitikai pénzeszközként kezelni.
  2. Vagyonát fel nem oszthatja, azt a céltevékenységére köteles fordítani.

 

XI. FEJEZET

Létesítmény és helyiséghasználat 

  1. 1.     Az iskola helyiségeit az igazgatóval történt egyeztetés alapján használhatja a Diákönkormányzat
  2. 2.    A helyiségek kulcsát bármelyik diák elkérheti a portástól, aláírásával felelősséget vállal a helyiség rendjéért, berendezéseiért.
  3. 3.    A helyiség karbantartási, felújítási költségeit külön megállapodás alapján az iskola fedezi.

 

XII. FEJEZET 

Záró rendelkezések 

  1. 1.     A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát évente felül kell vizsgálni. Ezért a Diákönkormányzat Elnöke felel.
  2. 2.    A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatával kapcsolatban a Nevelőtestület egyetértési jogot gyakorol. A Nevelőtestület egyetértését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata jogszabályt, illetve felsőbb szabályozást (mint Házirend) sért, azzal ellentétes jogokat, kötelességeket, eljárásmódokat fogalmaz meg. 

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Diákönkormányzat Elnöke terjesztette elő, és az Iskolai Diákbizottság a hatályos szabályzások szerint jóváhagyta. 

A Nevelőtestület a Szervezeti és Működési Szabályzathoz egyetértését adta. 

Pétfürdő, 2009. szeptember 1. 

Diákönkormányzat Elnöke              Nevelőtestület képviselője

                         Hitelesítő                                      Hitelesítő

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.